Befejeződött a szegedi ELI-ALPS egyciklusú lézerrendszerének üzembe helyezése

Szeged, 2019. május 15., szerda (MTI) – Befejeződött a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet egyciklusú (SYLOS) lézerrendszerének összeszerelése és próbaüzeme, a berendezést Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus indította el szerdán.

    Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd.

Szeged, 2019. május 15. Szigeti Ádám innovációért felelõs helyettes államtitkár (b) és Gintaras Vilda litván gazdasági és innovációs miniszterhelyettes érkezik az egyciklusú (Sylos 1) lézerrendszer avatására a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben 2019. május 15-én. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztette ki a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével. MTI/Rosta Tibor


    Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket – emlékeztetett a helyettes államtitkár.
    Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik – amely az SYLOS lézerrendszert használja – az atomenergia hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik – közölte Szigeti Ádám.
    Gérard Mourou, az ELI-projekt egyik kezdeményezője szerint az új lézerrendszer nemcsak egy tudományos eszköz, az együttműködés szimbóluma is, hiszen kialakítását húszéves kutatás előzte meg.

Szeged, 2019. május 15. Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus, a párizsi École Polytechnique professzora az egyciklusú (Sylos 1) lézerrendszer avatásán a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben 2019. május 15-én. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztette ki a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével. MTI/Rosta Tibor


    A francia tudós köszöntőjében kitért az általa kezdeményezett, a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló kutatási programra, amely szavai szerint lehetőséget teremthet a tiszta energia előállítására anélkül, hogy elpusztítanánk a bolygónkat.
    Gintaras Vilda litván gazdasági és innovációs miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése komoly előrelépés a világ tudományos közössége számára.
    A legnagyobb teljesítményű berendezések között a világ leggyorsabb lézerrendszere egyedülálló kutatási programok végrehajtását teszi lehetővé – emelte ki a politikus.
    Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója elmondta, az 1 kilohertzes ismétlési frekvenciájú, néhány fentoszekundum időtartamú impulzusokat kibocsátó SYLOS lézerrendszer az intézet egyik fő lézerforrása. A rendszer az ELI-ALPS-ban átadott harmadik fényforrás, amelyet rövid időn belül egy újabb követ majd. Ez a rendszer táplálja majd az ELI-ALPS több másodlagos forrását: segítségével hoznak létre lágyröntgen attoszekundumos impulzusokat, valamint nagy csúcsintenzitású elektronimpulzusokat.
    Az új lézerrendszernek köszönhetően változatos fizikai, kémiai, anyagtudományi, orvosbiológiai és ipari kutatásokra nyílik lehetőség – hangsúlyozta az igazgató.
    Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. tanácsadója elmondta, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése 2015 decemberében kezdődött, a két lépésben megvalósult projekt költsége 4,9 millió euró (1,5 milliárd forint) volt. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztett ki, kifejezetten a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével.

Hozzászólás