Greenpeace: a klímaváltozás megállításához paradigma váltásra van szükség

Budapest, 2016. július 29. péntek (MTI) – A klímaváltozás negatív hatásainak megelőzése, illetve a klímaváltozás folyamatának lassítása érdekében globális paradigmaváltásra van szükség – mondta a Greenpeace Magyarország klíma és energiakampány felelőse pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

üvegházhatás-prognózis; a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től; a vízkészletek csökkenése; a fertőzéses megbetegedések növekedése; gyakoribb szélsőséges időjárás; a mezőgazdasági erőforrások csökkenése; a biológiai sokszínűség visszaesése; a gleccserek olvadása
üvegházhatás-prognózis;
a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től;
a vízkészletek csökkenése;
a fertőzéses megbetegedések növekedése;
gyakoribb szélsőséges időjárás;
a mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
a biológiai sokszínűség visszaesése;
a gleccserek olvadása

 

Perger András kiemelte: a szemlélet változásnak ki kell terjednie a megújuló energiaforrások gazdaságban betöltött szerepének növekedésére, és ennek együtt kell járnia a fosszilis energiahordozók kinyerésének, felhasználásának visszaszorításával.
Faragó Tibor környezetkutató humánökológus szerint mindebben nagy szerepe van az üzleti szférának, a sajtónak és az oktatási rendszereknek is. Hozzátette: megoldást jelenthet a problémára a jelenlegi transznacionális világban, amikor rendkívüli gyorsasággal terjednek a cégek között a különféle termelési minták, ha a vállalatok a fenntartható fejlődést szolgáló iparágakat  támogatnák. A sajtó felelőssége az életminták terjesztésében, az oktatásé pedig a következő generációk világszemléletének kialakításában érhető tetten – mondta.
Perger András szerint a kibocsátás csökkentési célkitűzéseket megfogalmazó nemzetközi szerződések sorában a Párizsi klímacsúcs jelentősége abban áll, hogy a résztvevő országok egyértelműen kimondták: a klímaváltozást az emberiség okozta, közös a felelőssége az országoknak.         Faragó Tibor felidézte, hogy már négy nagy nemzetközi egyezmény született a klímaváltozás negatív hatásainak visszaszorítása, a Föld átlaghőmérsékletének további emelkedésének megállítása érdekében: 1992-ben az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény, 1997-ben a Kiotói jegyzőkönyv, majd annak Dohai módosítása, végül a tavaly decemberi párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország tavaly decemberben fogadta el a párizsi  klímavédelmi megállapodást, amelyben az országok kötelezték magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre. A klímamegállapodás megerősítette azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és további erőfeszítéseket tesz arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
A pénteki rendezvény az első állomása volt a beszélgetések a környezetvédelemről című sorozatnak, amely szeptember közepén a víz témakörével és azon belül a Duna szerepével foglalkozik majd. A rendezvényt az Inter-Metal Recycling Kft. és a Zöld Ipar Magazin szervezte.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s