Klímaváltozás – Brüsszel új kibocsátás-csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok számára

Brüsszel, 2016. július 20., szerda (MTI) – Az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslata új kibocsátás-csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok számára az üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a tavalyi párizsi klímacsúcson tett vállalásait.

üvegházhatás-prognózis; a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től; a vízkészletek csökkenése; a fertőzéses megbetegedések növekedése; gyakoribb szélsőséges időjárás; a mezőgazdasági erőforrások csökkenése; a biológiai sokszínűség visszaesése; a gleccserek olvadása
üvegházhatás-prognózis;
a klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től;
a vízkészletek csökkenése;
a fertőzéses megbetegedések növekedése;
gyakoribb szélsőséges időjárás;
a mezőgazdasági erőforrások csökkenése;
a biológiai sokszínűség visszaesése;
a gleccserek olvadása

A vállalások teljesítéséhez az uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A bizottság eddig nem állapított meg kötelező erővel bíró célértékeket a tagállamok számára, az új javaslattal azonban előírná, hogy az egyes országoknak mekkora mértékben kell csökkenteniük a kibocsátásukat a 2021-2030 közötti időszakban.
A célértékeket a tagállamok méretének, egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) és gazdasági szerkezetének figyelembe vételével számították ki.
A tervezet értelmében a legnagyobb teher a gazdagabb észak- és nyugat-európai országokra hárulna. Luxemburgnak és Svédországnak 40, Dániának és Finnországnak 39, Németországnak 38, Franciaországnak és Nagy-Britanniának 37, Hollandiának és Ausztriának pedig 35 százalékkal kellene mérsékelniük 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.
A skála másik végén Lettország (9), Lengyelország, Magyarország, Horvátország (7-7-7), valamint Litvánia (6) és Románia (2) található. Bulgária az egyetlen uniós tagország, amely számára nem írnának elő kötelező kibocsátás-csökkentést a meghatározott időszakban.
Egyes szakemberek attól tartanak, hogy Nagy-Britannia nem fogja tartani magát az előírásokhoz, miután a júniusi népszavazás eredményének megfelelően távozik majd az Európai Unióból, mások viszont bizakodóak, hangsúlyozván, hogy London volt az ambiciózusabb vállalások egyik fő támogatója a tavalyi párizsi klímakonferencián.
Az Európai Bizottság hónapokon át egyeztetett a tagállami kormányokkal a kibocsátási célok meghatározásáról, amelyekhez elengedhetetlen, hogy bizonyos gazdasági szektorokban nagyobb teret nyerjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.
Név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint Lengyelország részéről azonban komoly tiltakozás várható, a varsói kormány ugyanis azt akarta elérni, hogy az országnak Bulgáriához hasonlóan ne kelljen kötelező célértékekhez igazodnia.
“Biztos vagyok benne, hogy nagy viták lesznek erről, de remélem, hogy a tagállamok megértik majd, hogy megpróbáltunk annyira igazságosak lenni, amennyire csak lehetséges” – mondta sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.
A bizottsági javaslatot még a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s