Titkos adatgyűjtés – Németországban várhatóan nem indul ügyészségi vizsgálat az NSA-ügyben

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:

Berlin, 2014. május 28., szerda (MTI) – Németországban várhatóan nem indul ügyészségi vizsgálat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lelepleződött titkos adatgyűjtő programjai ügyében.

A WDR és az NDR regionális közszolgálati műsorszóró társaságok és a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap szerdai értesülése szerint a szövetségi legfőbb ügyészség szakértői azt javasolják, hogy ne induljon eljárás az NSA-nak és brit partnerszervezetének, a
GCHQ-nak a német állampolgárok adatait érintő tevékenysége ügyében, és azokkal az információkkal kapcsolatban sem, amelyek szerint az NSA évekig megfigyelte a német kancellár mobiltelefonos kommunikációját.
A szakértők a nyomozóhatóság lehetséges mozgásterét feltérképező elemzés során arra a megállapításra jutottak, hogy nincsen hiteles, egy esetleges eljárásban a siker esélyével felhasználható dokumentáció az NSA németországi vonatkozású tevékenységéről, és kizárható, hogy az amerikai ügynökségtől be lehet szerezni ilyen anyagokat. Ezért csupán szimbolikus jellegű vizsgálatot lehetne lefolytatni – írták a szakértők a szövetségi legfőbb ügyésznek, Harald Rangénak megküldött jelentésben, eltanácsolva ettől a hatóság vezetőjét.
Harald Range még nem döntött az ügyben, de a kiszivárgott jelentés nagy felháborodást keltett ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek körében. A legnagyobb ellenzéki párt, a Baloldal szerint a legfőbb ügyészség “elferdíti” a jogszabályokat. A vizsgálat megtagadása azt jelenti, hogy “az igazságszolgáltatás nem tárja fel Németország történetének legnagyobb, alapvető jogokat érintő jogsértését” – mutatott rá nyilatkozatában Bernd Riexinger, a párt társelnöke, aki szerint tisztázni kell, hogy az ügyészség vajon a kormány nyomására állt-e el az eljárástól.
A Zöldek részéről Renate Künast, a törvényhozás alsóháza (Bundestag) jogi és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a legfőbb ügyésznek a bizottság előtt kell magyarázatot adnia a nyomozóhatóság álláspontjára. Hozzátette, tévedés, hogy nincsenek bizonyító erejű dokumentumok az NSA-ügyben, és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyen lépéseket a titkos megfigyelési ügy alapos kivizsgálásáért.
Tiltakozott az információs szabadságért küzdő Chaos Computer Club is, amely az Emberi Jogok Nemzetközi Ligája (ILHR) és a Digitalcourage nevű egyesülettel közösen feljelentést tett a kormány és a titkosszolgálatok vezetői ellen, amiért szerintük összejátszottak a jogsértő eljárással adatokat gyűjtő NSA-val. Felfoghatatlan, hogy a legfőbb ügyészség eljárás nélkül miként juthat arra a következtetésre, hogy nincsenek bizonyítékok – emelte ki a Chaios Computer Club szóvivője.
Az NSA-tól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumok szerint az amerikai szolgálat kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett.
A leleplezés feszültséget okozott a német és az amerikai kormányzat viszonyában. Berlin kezdeményezte, hogy kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendről.
Az ügy feltárására a Bundestag áprilisban vizsgálóbizottságot alakított.

pbm \ kto \ ksy

MTI 2014. május 28., szerda 20:10

Hozzászólás